Ahogy az már lenni szokott, a legenda és a valóság Báthory Erzsébet esetében is külön utakon jár.

Erzsébet a protestáns Báthory család tagja volt, így Báthory István, a regnáló erdélyi fejedelem és lengyel király unokahúga. (A Báthoryaknak ekkoriban sok ellenségük volt: elsősorban a katolikus Habsburgok, akik terjeszkedni akartak kelet felé.) A leányt 15 éves korában házasságra léptették Nádasdy Ferenc gróffal, akit később a törökök felett aratott győzelmei és ellenségeivel tanúsított rendkívüli kegyetlenségei miatt „Fekete Bég”-nek nevezett el a nép. Erzsébet sokat volt egyedül: zárkózott és magányos, ugyanakkor a feljegyzések szerint „Európa legszebb asszonya” lehetett.  Mivel nőként a korabeli világban rendkívül nehéz volt érvényesülni, bizonyára szúrta a szemét a nemes uraknak, hogy Erzsébet egyedül is kézben tudja tartani a birtoka ügyeit, és képes elboldogulni „asszonyállat” létére, sőt: gazdag és befolyásos.

Már életében is felröppentek a pletykák arról, hogy okkult tudományokkal foglalkozik, szadista hajlamai vannak, és feltételezett leszbikusságáról is suttogtak. (…hogy ezeknek a pletykáknak mennyi volt az igazságtartalma, azóta sem tudjuk, de valószínűsíthető, hogy minimális.) A komolyabb vádak férje 1604-ben bekövetkezett halála után érték őt: állítólag szolgálókat kínzott, szüzeket gyilkolt. A visszavonultan élő Erzsébetet 1610-ben tartóztatta le a Báthory család nagy ellensége (és a Habsburgok kegyence) Thurzó György nádor. Erzsébet szolgálóit a nádor kínvallatásnak vetette alá, és az így kicsikart „terhelő vallomások” alapján vádemelés, tárgyalás és ítélet nélkül elfogatta a nemes asszonyt, és befalaztatta a csejtei várba. (Egy rést hagyott csupán, amin az ételt, italt adták be cellájába.) A nádor Erzsébet szolgálóit máglyára küldte, vagy lefejeztette. Erzsébet elméje elborult a fogságban, de négy évig még kitartott. 54 évesen halt meg, 1614. augusztus 21-én. Thurzó György terve részben sikerrel járt, a Báthory néven hatalmas csorba esett. (Az viszont minden ügyeskedése ellenére sem sikerült neki, hogy saját fiát ültesse az erdélyi trónra: a Báthoryakat ehelyett Bethlen Gábor követte.)

A legenda azonban nem állt meg itt: 1729-ben egy jezsuita atya, Túróczi László porolta le a pletykákat és vallási példálózást farigcsált belőle, még tovább túlozva a vádakon. A Thurzó György-féle „nyomozásban” sok szörnyűség benne foglaltatott, de lehetett még fokozni: a kérdéses szerzetes pedig bizonyítékoknak híján volt ugyan, de a képzelőerőnek nem. Tolla nyomán Erzsébet már hatszáznál is több szűz brutális megkínzásában és legyilkolásában volt bűnös, valamint emberi vérben fürdött szépsége megőrzése érdekében. A „vérben fürdésre” a jezsuita atya műve előtt nem utalt egyetlen forrás sem, sőt: még a kínzással nyert és gondosan lejegyzett vallomásokban sem szerepelt. (Az atya nagyvonalúan átugrotta azt az apróságot, hogy az emberi vér olyan gyorsan alvad, hogy nem lehet benne fürdeni.)

A triviális tényen túl, hogy Báthory Erzsébet nem volt vámpír, az utókor számára az is nyilvánvaló, hogy a különc özvegyasszony főleg a politika, részben pedig a vallás és a férfiuralmú társadalom áldozata lett. Az igazi Erzsébet valószínűleg többet szenvedett, mint a kitalált szereplők többsége a köréje szőtt mesében

…ami pedig a történet tanulságát illeti, elgondolkodhatunk azon, hogy napjaink társadalma és politikája vajon mennyiben különbözik a XVI. századi viszonyoktól.

A Báthory Erzsébet életéről szóló kötet megvásárolható a book.hu webáruházban, -20 % kedvezménnyel, mindössze 550Ft-ért!