Ha valakit nem is nyűgöz le az ilyen típusú filmekre jellemző történetszál, az effektek és az élményekben gazdag akciójelenetek miatt azért még érdemes egy esélyt adni Az utolsó léghajlító című alkotásnak. Habár fenntartásokkal ültem be a legújabb Shyamalan produkcióra, kellemesen csalódtam az új irányt megcélzó rendezőben. Az Esemény című film után most egy Nickelodeonon futó, gyerekeknek szóló történetet vitt mozivászonra, mely nálam  nagyobb sikert aratott, mint az eredeti mese.

A film egy képzeletbeli világban játszódik, melyet négy nemzet népesít be. A négy nemzet egyúttal a kínai ősi elemek valamelyikéhez is tartozik, vagyis a tűz, a víz, a föld és a levegő  természeti csodájához. Az egyensúlyt egy Avatar személy tartja fent, aki mind a négy elemet uralni tudja. A tűz népe hadat üzen és eltökélt szándéka leigázni a nemzeteket, miközben megszállottként üldözi a különleges képességekkel megáldott, elemeket irányítani tudó halandókat. A kiválasztott, akinek a karaktere, valljuk be, kissé ellenszenvesre sikeredett, mivel úgy viselkedik, mintha ő találta volna fel a spanyolviaszt!

A történet elején hű „fegyverhordozói” megtalálják egy jéggömbbe fagyva, majd újonnan szerzett, nem mindennapi  barátjukkal első kalandként lázadást szítanak. Ezután megkezdődik a harc a szabadságért. Kissé egoista főhősünk - kit Aang-nak hívnak - némi buddhista beütéssel is rendelkezik, és nem mellékesen nagyon menő tetkókkal van ellátva, melyek neonreklámként is funkcionálnak. Őszintén szólva a történeti szál nem kötött le túlságosan, de azt se mondanám, hogy lázasan kerestem volna a mozi kijáratot, ugyanis a látványos akciójelenetekkel megtűzdelt capoiera utánzatból és léghajlítgatásból meglepően jó eredmény született.

Persze nem ártott volna némi anime előképzettség, kissé érthetetlen volt egy-egy esemény vagy figura a történet folyamán, mint például egy óriási „bölény izé”. A film tele van buddhista motívumokkal, na meg a tánc és a harcművészet ötvözött elemeivel, és fontos még megemlítenem a kulturális sokszínűséget, melyet szereplői sokszínűségével ábrázol.

A trilógiának ez az első része, számíthatunk a folytatásra is. Tagadhatatlan a 3D sikere, mely végül számomra megmentette a gyengécskébb jelenteket is, és izgalmas szórakozást nyújtott nem mindennapi, térhatású képeivel. A filmet azoknak ajánlom, akik vagy nagy anime fanok, vagy kedvelik a látványos filmeket és szeretik a meseszerű világot. Mindenképpen 3D-ben érdemes megnézni!