Henrik Vibskov az a divattervező, aki már pályafutása kezdetén szakított a hagyományos eljárásokkal mind a ruhái, mind azok bemutatása terén. Kollekcióival nem a divatházak hagyományos célközönségét kívánja megcélozni, hanem saját bevallása szerint a „gondolkodó embert”. Nincs ez máshogy nemrég bemutatott őszi/téli darabjaival sem, melyek inkább elmélkedésre, mintsem vásárlásra sarkallnak minket.

A divattervező vibráló, színes mintái, elképesztően változatos anyaghasználata, a fazonok és formák radikális ütköztetésére épülő ruhái valóban nagyon hatásosak, de nincs olyan bevállalós sztár a világon, aki ebben a formában és összeállításokban hordaná is őket, hacsak nem hajléktalannak vagy bolondnak szeretne beöltözni egy farsangi bulin.

Vibskov az európai tervezők friss generációjának azon csoportjához tartozik, akiket jobb híján „avantgárdnak” neveznek. A rövidfilmezéstől kezdve a doboláson át mindenbe belekóstolt, végül divattervezőként lett az európai szalonok kedvence. Lehet, hogy inkább a jelmeztervezést kellett volna választania?

Ha a divattervezők egy ehhez hasonló különlegesnek nevezhető divatbemutató-koncepcióval állnak elő, az összeállításokat jobban szemügyre véve azért mindig találhatunk egy-két hordható darabot. Vibskov esetében azonban bátran kijelenthetjük, hogy a ruhák külön-külön sem állnák meg a helyüket a hétköznapi életben.

Érdemes egy pillantást vetni a divatbemutató modelljeire is. Vajon mikor kezdhették el a felkészülést a bemutatóra ahhoz, hogy a nagy napon ilyen szép arcszőrzettel rendelkezzenek?