A Pandorum egy hihetetlenül izgalmas sci-fi horror, amit annyira jól alkottak meg, hogy mindenki számára élvezetes lehet. Azonban ne feledjük, hogy tényleg nagyon félelmetes, nem tinihorror szinten, ha egy komoly horrofilm szintjén. Ezért mi nők két legyet üthetünk egy csapásra.

Ha párunkkal, vagy leendő kedvesünkkel randiként megyünk a filmre, akkor amellett, hogy igazi izgalomban és élményben lesz részünk, még társunk kezét is szorongathatjuk, aki közben az „ez csak egy film / én bátor vagyok” nézéssel bizonyíthatja férfiúi rátermettségét.

A sztoriról röviden annyit, hogy a jövőben játszódik, egy Elysium nevű űrhajón. Mivel a jelenben nem törődünk környezettünkkel, nem vesszük komolyan a figyelmeztetéseket, a film idejére kritikussá válik a víz és egyéb létfontosságú anyagok készlete. Elkészül a csúcs-technológiás modern Noé bárkája, ami egy olyan bolygóra viszi a Földről az újkori telepeseket, ahol adottak a lehetőségek az emberi élethez.

A Noé bárkája ötlet egyébként nekem rendkívül tetszik, az űrhajón embereken kívül az állat és növényfajokból is visznek példányokat az új élettér benépesítéséhez. Az persze sejthető, hogy a küldetés nem megy zökkenőmentesen, és a film elején hiper-álomból ébredő legénység tagjai azt sem tudják, hol vannak, miért, mikor és hova tartanak. Épp ettől olyan izgalmas az egész. Ha ez nem lenne elég, hamar kiderül, hogy vannak bizonyos beazonosíthatatlan lények az űrhajón, akik rájuk vadásznak.

Többet nem árulhatok el, március 11-től a filmet keresd a mozikban!